Violet Az út csendben telt. Kylan szeme az előtte lévő úton maradt, még csak felém sem pillantott, miközben én fészkelődtem az ülésben, az ingem szegélyét babrálva, ahogy próbáltam kitalálni valamit, amit mondhatnék. – Szóval, azon tűnődöm… – kezdtem. Ezúttal Kylan röviden rám pillantott, felvonva a szemöldökét. – Hogy van a kis barátom? – kérdeztem, puhatolózva, ahogy gyakran tettem vele. Vajon a