♡ LILI SZEMSZÖGÉBŐL ♡ Biztos látta a zavarodott arcomat, mert kifejtette: "A különböző pasik, akik a szobádból jönnek ki." Biztos látta a fiúkat bemenni a szobánkba Szonjához. De miért baj ez neki, és honnan tudja, hogy pasik járnak ki-be a szobánkból? Ja, persze, Shelly szobája pont szemben van a miénkkel, és láttam már őt is oda beosonni nem egyszer. Szonia folyton más pasikat hoz a szobánkba. Talán azt hiszi, hogy az én pasijaim, király, talán mindenki ezt gondolja. Komolyan beszélnem kéne Szoniával erről, kezd problémás lenni. Persze úgysem hallgatna rám, nem igazán jövünk ki jól. "Tudod, egész aranyos vagy, amikor a saját világodban vagy." - mondta halkan, annyira váratlanul, hogy szinte nem is hallottam. Mintha nem nekem szánta volna. Jól hallottam, vagy Asher aranyosnak nevezett? Ez nem lehet, biztos álmodom. Az a seggfej mindig csak csúnyának és kövérnek hív. Oké, van rajtam mit fogni, de azért nem vagyok kövér. "Mit mondtál?" - kérdeztem döbbenten. Biztos röhejesen nézhettem ki tátott szájjal, mint egy hal, és a szemeim majd kiugrottak a helyükről. A viselkedése megváltozott, kitágult a szeme, mielőtt összeszedte magát. Könnyedén hátradőlt, és a szék támlájának támasztotta a hátát, mielőtt rám pillantott. "Azt mondtam, nem tudok sokáig nézni, annyira ocsmány vagy, hogy égeti a szemem." - motyogta undorral az arcán. Felhúzta az orrát, mintha valami büdöset szagolna. Ajjaj! Nem is tudtam, hogy ennyire csúnya vagyok. Hát ennyi volt az önbizalmamnak. Talán azért, mert kiengedtem a hajam, és nem fésültem meg ma reggel? De azért átkeféltem, és a hajam alig szokott göndörödni. Oké, tudom, hogy nem sminkelek, szóval talán a sötét karikák az éjszakai tanulástól? Hagyd már abba, Lili, hogy ennyit foglalkozol a külsőddel, nem először hív így. Persze, de attól még fáj, minden alkalommal, amikor hallom tőle. Nem fáj annyira, amikor mások cikiznek, de Asherben van valami, ami miatt nehezebb hallani ezeket a szavakat a szájából. "Ne bámulj már, te perverz, undorító vagy!" - kiabálta elég hangosan ahhoz, hogy felhívja a diákok figyelmét. Nem is vettem észre, hogy még mindig őt bámulom. Mindenki nevetni kezdett, miközben rám mutogattak. Milyen kínos! Gyorsan megfordultam lehajtott fejjel. Csípett a szemem, ahogy próbáltam visszatartani a könnyeimet. Ne sírj, ne sírj, ismételgettem magamban. Amint vége lett az órának, gyorsan felkeltem, a székek csikorogtak, ahogy hátratoltam őket a lábammal. Felkaptam a táskámat, és a vállamra dobtam, ahogy a lábam gyorsan kerülgette a székeket, és az ajtó felé vettem az irányt. Már a kilincsen volt a kezem, amikor hirtelen hideg vizet éreztem a fenekemen, kínos nyüszítést hallattam, és megfordultam, hogy meglássam Ashert és a barátait nevetni, miközben egy üres vizespalackot tartott a kezében. "Hé, szerintem bepisiltél!" - mondta, miközben a most már vizes hátsómat mutogatta. Nagyon érett. Éreztem, ahogy a kínos érzés elönt, ahogy a víz lecsöpög a lábamon, vizes nyomot hagyva maga után. Már tudtam, hogy az egész hátam átázott, szóval nem kellett megfordulnom, hogy megnézzem. Közelebb jött hozzám, és lehajolt, hogy a fülembe súgjon. A lehelete csiklandozott, akaratlan borzongást okozva a testemben. A szívem hevesen vert, ahogy lélegzetvisszafojtva vártam, hogy mit fog tenni. "Legközelebb ne vedd fel ezt a szoknyát, kövérebbnek nézel ki benne, mint amilyen vagy." - jelentette ki mély hangon. Ez a szoknyám már elsős koromban is megvolt, és akkor alig volt csípőm. De most szélesebb lett a csípőm, így a szoknya úgy tapad rám, mint egy második bőr. A combom közepéig ért, szabadon hagyva a karcsú lábaimat. Az öklöm ökölbe szorult, majd kinyílt, ahogy elfojtottam a bennem forrongó dühöt. Semmi másra nem vágytam, csak hogy mondjak valamit, amit megbánok, de tartózkodtam attól, hogy bármit is mondjak. Csak rontana a helyzeten, és még kínosabb büntetést kapnék. Vereséget sóhajtottam, mielőtt szó nélkül távoztam. Gyorsan rohantam a mosdóba, közben fellökve néhány diákot. A szívem hevesen dobogott a mellkasomban, becsuktam a mosdófülkét, és bezártam az ajtót. Leültem a lecsukott vécére, és a táskámat az ölembe tettem. A könnyeim, amiket eddig visszatartottam, végre kicsordultak, mielőtt teljes zokogásba fordultak. Istenem, utálom Ashert. Miért kell ilyen gonosznak lennie? Soha nem ártottam neki. Elkezdtem zokogni.