♡ LILY SZEMSZÖGE ♡ A mellettem lévő fülke ajtaja kinyílt, majd becsukódott. A sírásom most már elfojtott zokogásba ment át, ahogy próbáltam abbahagyni. Éreztem, hogy egynél több ember van jelen, ahogy ügyetlenkednek. Közben meg is koccantak a fülkémen, ami elválasztott minket. Egy női hang nyögdécselni kezdett, miközben hallottam, ahogy egy nadrág cipzárját lehúzzák. A hang idegesített, ahogy hallottam a kapkodó lélegzetüket. A francba, tényleg valami idióta idejött kefélni? Nem tudnának hagyni békében sírni? "Ó, Istenem, Asher!" "Ez olyan jó." - nyögte egy lány. A hangtól összerezzentem, és teljesen abbahagytam az elfojtott zokogást. A szívem a gyomromba ugrott, amikor meghallottam a nevet, amit mondtak. A mellkasom kellemetlenül összeszorult, ahogy próbáltam tagadni, hogy ez hatással van rám. Ez undorító! Mi a francért jött be a mosdóba szexelni, amikor tudta, hogy itt vagyok? Micsoda seggfej. Mit kéne tennem, kijöjjek, vagy maradjak csendben, mintha senki sem lenne itt? Ki kéne mennem, mert a nyögések egyre hangosabbak, és szó szerint püfölik a fülkémet. "Baszd meg, Asher, gyorsabban, gyorsabban!" - kiáltotta a lány. A hangja undortól rázta a testem. Igen, eltűnök innen a francba! Annak a fülkének szenteltvízre van szüksége, amint kijönnek belőle. Megpróbáltam lassan kinyitni a fülkét, de a hülye ajtó nyikorgó hangot adott ki. Csendben átkoztam a balszerencsémet, és a táskámat szorosabban magamhoz húztam pajzsként. Asher és a liba hirtelen abbahagyták. A fülkéjük ajtaja becsapódva kinyílt. Ő kijött, miközben próbálta felhúzni a nadrágját, és egyenesen rám nézett egy kaján mosollyal, míg én mozdulatlanul álltam, mint egy szobor, mert tényleg nem tudtam, mit tegyek. "Bárcsak te lettél volna az, akit abban a fülkében baszok, te kurva?" - köpte oda. A szám egy 'o' betűt formált, ahogy a sokk átvette az irányítást a testem felett a kérdés miatt, amire nem számítottam. A holttestemen keresztül, te seggfej! Nagyon szerettem volna mondani, de az egyetlen dolog, ami kijött a számon, egy nyikorgás volt. A lány kijött, és azonnal felismertem, Shelly volt, az iskola vezető pomponlánya. Neki és Ashernek van egy se veled, se nélküled kapcsolata. A hosszú, hollófekete hajával, ami a fenekéig ér, kék szemeivel és duzzogó ajkaival szemet gyönyörködtető látvány. A törékeny alakja igazán karcsú volt. Mindenki imádja a földet, amin jár. A szülei milliomosok, és mindent megúszik. Ez tényleg idegesítő. Ő az egyik legrosszindulatúbb lány ezen az iskolán, aki valamilyen számomra ismeretlen okból kifolyólag haragot táplál irántam. Gúnyosan nézett rám, miközben igazgatta a ruháit. "Mit bámulsz, te fráter?" - kiáltotta, a szája gúnyos mosollyá görbült. Asher megfordult, hogy szembenézzen vele, úgy nézett ki, mintha elfelejtette volna, hogy itt van, az arcára pillantva. Az arca hirtelen undorba fordult, mielőtt megragadta a csuklóját, és durván az ajtó felé lökte. "Shelly, kussolj, és takarodj!" - kiáltotta Asher, mire Shelly félelmében meghúzódott. Én is hátraléptem a hang erejétől, és zavartan bámultam rá. Shelly Asherre nézett, zavarban volt, a szeme tele volt el nem hullott könnyekkel, ahogy rohant ki a mosdóból. Asher szórakozottan kuncogott Shelly drámai távozásán, mielőtt az egyik tükörhöz sétált volna, hogy megigazítsa a kócos haját. Szótlanságomban lassan hátráltam, imádkozva, hogy a lábam ne adjon ki hangot, miközben megpróbáltam elmenekülni előle. "Hova gondolod, hogy mész?" - mondta halkan. A hangjában tekintély volt, amitől a cipőm nyikorgott a hirtelen megállás miatt. Antarktiszra, te tökfej! Szerettem volna szarkasztikusan mondani, de befogtam a számat, mert féltem, mi fog következni.