Egy hétbe telt, mire anélkül tudtam járni a lábamon, hogy úgy éreztem volna, mindjárt meghalok. Még mindig erősen sántikáltam, de legalább megengedhettem magamnak, hogy egyedül mozogjak. Abban a hétben minden nap Ryker segített, amikor fürödni akartam, és kisegített. A második napra már megszoktam, de ő mindig egyből elment utána, és tizenöt-harminc perc múlva tért vissza. Még mindig nem tudom, ho