– Milyen gyönyörű – mondta édesanyám, Tamia-t csodálva. – Hogy bánik veled, drágám? – kérdezte Tamia-t, helyet kínálva nekünk. Tamia leült és mosolygott. – Boldog vagyok – mondta, és édesanyám elmosolyodott. – A mosolyodból látom, hogy boldog vagy – mondta édesanyám, és megfogta a kezét, hogy megcsodálja a gyűrűt. – A szemed árnyalata... – mondta édesanyám, Tamia-ra nézve. – Ki gondolta volna, hog