Anita felkapta a padlóról a retiküljét, és széles mosollyal villantotta meg a fogait.
– Jaj, ne is törődjetek velem! Csak benéztem, hogy minden rendben van-e veletek… Érezzétek jól magatokat! – kacsintott csúfondárosan a fiára, és kirohant az irodából…
– Anya!
Damien összevonta a szemöldökét Oliviára, aki nem mozdult, hogy felálljon az öléből, de egy pillanatra elveszett a tekintetében…
Ilyen köze
















