Éreztem, ahogy minden egyes szempár rajtunk pihen.
Ashton… nos, Ashton volt.
Úgy nézett ki, mint egy sétáló műalkotás.
De nem csak gyönyörű.
Veszélyesen gyönyörű.
Mint egy hiperrealisztikus 3D festmény egy szikláról.
Ha túl sokáig bámulod, kezded érezni a zuhanást.
Én? Én sem voltam rossz.
Talán egy kicsit kevésbé angyali, mint ő, de mindenképpen több mint elfogadható.
De tudtam, hogy nem a külső
















