Kian szemszögéből Először senki sem szól egy szót sem! Közelebb sétálok oda, ahol állnak, és Emrára nézek, tudom, hogy valamit tud. – Mi az, Emma? – kérdezem, és vissza kell fognom a dühömet, ez nem az ő hibája! Látom, ahogy a válla megereszkedik, mielőtt lassan felemeli a tekintetét, hogy rám nézzen. – A csokoládé, amit hoztál, meg van fűszerezve a vérével! – mondja, és látom a szomorúságot a sze