Ana.
– Gyorsabban, Jace! – lihegem, készülve a következő ütésre. Azonban a társam gyenge ütéseket mér, ahogy azt az elmúlt órában tette.
– Komolyan, édesem? – nézek rá szúrósan, fáradtan rogyva a földre, mire ő bocsánatkérő pillantást vet rám.
– Ana, sajnálom, de utálom, ha fájdalmat okozok neked – suttogja a társam, miközben egy üveg vízzel közeledik hozzám. Jace letérdel elém, és gyengéden letör
















