Aurora:
– Valami bánt téged – jelentette ki Natália, a szemembe nézve. Mély levegőt vettem, és a tekintetem a véneknek szánt italokra siklott, és az a tény, hogy a Főalfának is szolgálnom kell, nem kerülte el a figyelmemet.
– Jól vagyok – mondtam, úgy döntve, hogy egyelőre megtartom magamnak a dolgokat. Az a tény, hogy még azt sem tudtam, hogyan fogok erről beszélni a társamnak, zavart. És nem kel
















