Harminchatodik fejezet: Milyen érzés lesz, amikor elfogad párjának, és milyen lesz, amikor végre megjelöl?
Mondj valamit. Bármit.
– Szóval ez... – kezdte Harper.
– Szörnyű volt. – A kezembe temettem az arcom és nyögtem.
Harper kuncogott, én pedig mérgesen néztem rá.
– Jól van, nem volt szörnyű. Itt ülsz velem, nem?! Apád engedélyével. – Harper rám pillantott és mosolygott. Nos, ez is egy szempont!
















