James rám nézett az étkezőasztal fölött. „Reggeli után szükségem van rád és Adrianra az irodámban” – mondta. Bólintottam. Ha egy rövid megbeszélést hívott össze közénk, akkor kiderített valamit. Juliana aggódva nézett rám, de egy laza mosolyt küldtem felé, ami azonnal megnyugtatta az idegeit. Rám mosolygott, mielőtt kinyitotta a száját, és megette az utolsó falatot a palacsintájából. Lassan, de bi