– És ki ez? – kérdezte Dawson, Jessicára mutatva. – Ő Jessica, a feleségem – mondta Xavier, megfogva Jessica kezét és előretessékelve őt. Jessica előrelépett és a nagypapára nézett. Sokkal egészségesebbnek tűnt, mint gondolta. Vajon Xavier biztos volt benne, hogy a nagypapájának végső stádiumú májrákja van? – Jó napot kívánok, Delgado úr! – mondta Jessica, enyhén meghajolva. Hogy gondolhatta valaha is, hogy egy önmagát felküzdött milliárdos előtt fog állni, nem is beszélve arról, hogy beszélget vele? Érezte, hogy izzad a lába a cipőjében. – Jó napot, Jessica! – mondta Dawson mosolyogva. Valamiért, ami csak neki volt érthető, megkedvelte Jessicát. – Kérem, hívjon Dawsonnak – tette hozzá. – Ó, szabad? – kérdezte Jessica kissé félve. Dawson látta, hogy Jessica nincs igazán jól. – Xavier ma reggel mondta el, hogy Delgado? – kérdezte Dawson, Jessica meglepetésére. – …öhm… – dadogta, nem tudva, mit mondjon. – Papa – mondta Xavier. – Csak azt kérdezem a kedves feleségedtől, miért érzi magát ennyire kényelmetlenül – mondta Dawson. – Nem vagyok kényelmetlenül – mondta Jessica. Nem akarta, hogy miatta bukjon le Xavier, de nem volt profi színésznő vagy jó hazudozó. – Nyugodj meg – suttogta Xavier a fülébe. Érezte a forró levegőt a fülén, és beleborzongott. – Ülj le – mondta Dawson, az ágy melletti székre mutatva. Jessica magára mutatott, és Dawson bólintott. Jessica leült az ágya mellé. – Örülök, hogy beleegyeztél, hogy feleségül menj az unokám morcoskodójához – mondta Dawson. – Papa – mondta Xavier. A hangja figyelmeztetően csengett. – Biztos vagyok benne, hogy egyre jobban fogod kedvelni – folytatta Dawson, figyelmen kívül hagyva Xaviert, aki most nehezen vette a levegőt, miközben panaszokat mormogott magában. – Kérlek, vigyázz rá – mondta Dawson. Jessica érezte a szeretetet, ami a nagypapából az unokába áradt. – A szíve mélyén még mindig gyerek – tette hozzá Dawson suttogva. – Megteszem – mondta Jessica. Nem tudta, mikor csúszott ki a szó a száján, de látva a nagypapa szeretetét és az állapotát, csak akart tenni valamit érte. A válasza mindkét férfit megdöbbentette. Dawson arra számított, hogy csak átugorja a részleteket, Xavier pedig azon tűnődött, miért egyezne bele abba, hogy idegen férfiaknak szívességet tegyen. Akár sorozatgyilkosok vagy emberrablók is lehetnének, amennyire ő tudta. Ő mégis teljesen megbízott bennük, és szívességeket tett nekik. – Hadd engedjem a fiatal házasokat visszatérni a dolgaikhoz – mondta Dawson ugratva. Pír kúszott az arcára. Bár nem állt szándékában lefeküdni ezzel a férfival, furcsán érezte magát, amikor ezt hallotta. Szűz volt egész kapcsolata alatt Burke-kel. Megtervezte, hogy mindenképpen neki adja. A módja a házasság volt, és ezért egyezett bele. – Holnap benézek köszönni – mondta Jessica felállva. Arra gondolt, hogy magányos lehet egyedül a kórházban, és ő úgysem csinál semmit, szóval talán benézhetne hozzá. – Örülnék neki!