"Én csak tudom."
"Mit csináltál most?"
"Semmit." Lehúzta a fejét, hogy megcsókolja a nyakát.
"Azt hittem, megegyeztünk, hogy ennek vége." Abby sóhajtott, és közelebb húzódott.
"És vége is lett." A nyakába dörmögött, a hangtól Abby megborzongott. "Imádom az illatod, Abigail, sosem fogom megszokni."
"Kész a reggeli." Nyögte tehetetlenül.
"Ne aggódj, nem eszlek meg. Tartom a szavam, csak addig foglak
















