47. FEJEZET: Álomkép
Senki szemszögéből:
Másnap reggel Mandy felébredt és felkelt az ágyból. Az ablaknál állt és nézte a kinti kilátást. "Megint Kenről álmodtam, mindig róla álmodom. Vajon találkoznom kéne vele? De mégis, hogy találom meg? Még a házát sem tudom." - gondolta Mandy. Arra a következtetésre jutott, hogy ez megint csak egy álom volt, bár nem volt biztos benne, hogy valóság volt-e, vagy
















