OLÍVIA Logan végig fogja a kezem a falkaházon át a mezőig, ahol apához és a többiekhez megyünk, ahelyett, hogy a helyünkre mennénk. És örülök ennek, mert nem hiszem, hogy most el tudnék viselni ennyi ismeretlen embert magam körül. Várunk, amíg mindenki megtalálja a helyét. Mindenki tudja, mi történt, mert észreveszem, hogy sokan néznek rám. Ettől kissé kényelmetlenül érzem magam, ezért nagyon disz