Miután megbékéltem a gondolattal, hogy a baba születése után el kell mennem, úgy döntöttem, a jó oldalára koncentrálok. Végtére is, mindig lesz hová visszatekintenem, lesznek emberek, akikre jó szívvel gondolok. – Rosalie, nem olyan szörnyű! – nevetett Georgia, miközben a zöld trutyit bámultam, amit elém tettek. – Ezt nekem meg kell ennem? – kérdeztem tágra nyílt szemekkel, miközben a kanálról vis