Távoli suttogó hangok keltették fel a figyelmemet.
A köd sűrű volt a fejemben, de ahogy a fekete mélység lassan feloldódott, a fény újra elkezdte betölteni a látóteremet.
Az utolsó dolog, amire emlékeztem, hogy a kertben voltam… aztán semmi.
Körbenézve hagytam, hogy a szemem befogadja a környezetemet.
A nap átsütött a nyitott ablakon, feltárva a szűrt fényben táncoló porszemeket. Mély üresség tölt
