"Scarlett! Kérlek, siess, nem akarom, hogy a bátyád ilyen sokat várakozzon!" - kiáltott fel Jessica a lépcsőn a lányának. "Jóó, anya! Tudom, nyugi!" - válaszolta vissza Scarlett. Scarlett forgatta a szemét, miközben felkente a védjegyévé vált vörös rúzst. Ha megvan, miért ne mutassa meg? - gondolta magában, miközben a tükörben a tükörképét nézte. Visszanézett rá egy gyönyörű fiatal nő eperblond, vállig érő, tépett hajjal, ami ombre stílusban volt festve, az alsó fele élénk vörös. Felborzolta a haját, felállt, és megragadta a kocsikulcsait. Imádta, hogy tizennyolc éves - néhány hónappal ezelőtt kapta a kocsiját az anyjától és a nevelőapjától a születésnapjára. Annak ellenére, hogy betöltötte a 18-at, azt a kort, amikor a legtöbb fiatal vérfarkas megtalálja a párját, Scarlett még nem találta meg. Nem aggódott emiatt túlságosan, elvégre a falkájuk nem volt túl nagy, és a párja a világ bármely pontján lehetett. Egyelőre egyszerűen magára koncentrál. Érezte a farkasa ébredését, érezte a jelenlétét az elméjében, és átváltozott egy csodálatos szürke farkassá. Nagyobb volt, mint a legtöbb farkas a városukban, ami pletykákat indított el a városban, senki sem tudta, hogy az anyja párja egy alfa volt. De a farkasa egyértelműen erre utalt. Kirohant a szobájából, majdnem nekiment tizennégy éves húgának, Indigónak. "Vigyázz, boszorkány" - szólt oda Indigo, amiért Scarlett egy pillantással jutalmazta. "Késésben vagyok, Indy, el kell hoznom Elijah-t a reptérről" - mondta, miközben lefutott a lépcsőn, egyszerre kettőt véve, és kihagyva az utolsó négyet. A lába tompa puffanással ért a sötét fa padlóra. "Scarlett... nyugodj meg" - mondta Jessica, kilépve a hatalmas konyhából. Kötény volt rajta, és a fekete haja egy kócos kontyba volt fogva. A lisztfoltokból Scarlett arra következtetett, hogy valószínűleg egy újabb tortarendelésen dolgozott. Annak ellenére, hogy vérfarkas volt, Jessica egy jól ismert és keresett cukrász volt Stratford-Upon-Avonban. Ez volt az, ami elfoglalta, és elterelte a gondolatait. Annak ellenére, hogy a Vérhold Falka Lunája volt, Jessica-t nem ismerték el teljesen a falkatagok. Évek teltek el azóta, hogy csatlakoztak a falkájukhoz - miután az első Lunát megölték egy áruló támadásban, ami elpusztította a falkát. Amikor Jessica belépett a megtört alfa életébe, a falkában vegyes érzelmek támadtak, egyesek örültek, hogy az alfájuk nem fog beleőrűlni a Luna elvesztésébe, mások pedig bizonytalanok voltak abban, hogy bárki is pótolhatja az alfájuk párját, és tiszteletlenségnek tartották, hogy belépett az életébe. "Döntsd már el! Azt akarod, hogy sietsek, vagy nem?" - mondta Scarlett, nem várva választ, miközben kiszaladt a házból, át a zöld gyepen, és beszállt a fehér Ford Fiestájába. Scarlett a gyönyörű Stratford-Upon-Avon városa közelében élt, a falkaterületüket erdők vették körül. Ez egy kis hely volt, de sok nyílt területtel, tökéletes a falkájuk számára - a Vérhold számára. A falkatagok többsége a falkaterületen élt, de néhányan a városban éltek az emberek között, és kijártak az erdőbe futni vagy falkagyűlésekre. Az alfa, Jackson Westwood, a nevelőapja volt, és övé volt a terület. Saját vállalkozásai voltak, amelyek segítették a falka anyagi támogatását. Annak ellenére, hogy a falkájának csak körülbelül 500 tagja volt, mégis erős és igazságos alfa volt. A nap magasan járt az égen, és kissé leengedte az ablakot, és feltett valami EDM zenét. Frissen lakkozott körmeivel dobolt a kormányon. Körülbelül 50 perc volt az út Birminghamig, a városukhoz legközelebbi repülőtérig, és örült az időnek, hogy lelkileg felkészüljön a vele való újbóli találkozásra... Sóhajtva hátradőlt az ülésben, Elijah Westwood. A nevelőapja fia, a Vérhold Falka jövőbeli alfája. Az elmúlt két évben nem látta, két nyárral ezelőtt volt, amikor meglátogatta őt az országban zajló kiterjedt alfa képzéséről, ekkor jött rá, hogy belezúgott a saját mostohatestvérébe. A gondolattól is összeszorult a gyomra. Egy gondolat, amit nem merne hangosan kimondani. Most idegesnek érezte magát, azon tűnődött, hogy ezek az érzések elmúltak-e, remélte, hogy igen, nem akarta, hogy kínos legyen a helyzet közöttük. Bár Elijah nem volt a legkedvesebb vele, mindig ugratta, gúnyolta vagy megpróbálta zavarba hozni. Nagyon örült, amikor először elhagyta a várost öt évvel ezelőtt, azt gondolva, hogy jó szabadulás. De amikor két nyárral ezelőtt visszatért, teljesen másképp látta őt. Most, hogy a képzése befejeződött, és végleg hazatért, hamarosan alfa lesz, miközben Jackson lemond. Mindig is tudta, hogy Elijah egy nagyon jóképű fiatalember. Finom csokoládébarna fürtjei voltak, természetes, napfény által világosított csíkokkal és átható kék szemekkel... "A kurva..." - motyogta. Ne engedd, hogy erre a gondolatsorra térj Scarlett... Most ne. Soha. ---------------------------------- A repülőtér tele volt távozó és érkező emberekkel, taxikkal és autókkal, amelyek mindenhol parkoltak. Nehezen talált parkolóhelyet, mielőtt bepréselte magát egy nagyon szűk helyre, majd rájött, hogy nem tudja kinyitni az oldalsó ajtaját. Frusztráltan nyögve átmászott az utasülésre, és kiszállt. Négy vizsgán bukott meg, mielőtt átment, és a párhuzamos parkolás még mindig nem volt az erőssége... Belépve a repülőtérre végignézte a repülési információkat tartalmazó kijelzőt. A járat harminc perce landolt. Duci ajkakat formált, karba tette a kezét, abban reménykedve, hogy nem késett el túlságosan. Időbe telik felvenni a poggyászát, igaz? "Végre... Miért is lennék meglepve?" - hallatszott egy vontatott hang a háta mögül, megfordult, és nekiment valakinek. "Jaj, a kurva életbe! Ez fájt!" - nyögte Scarlett. Megmasszírozva a mellét, felnézett, hogy szúrós szemmel nézzen arra a téglaarcú férfira, akinek éppen nekiment, és lefagyott, amikor a mostohatestvére, Elijah öntelt arcába nézett. A téli fűszerek, a vanília és a fehér pézsma illata elárasztotta az érzékeit. "Kell egy kis segítség a masszírozáshoz?" - kérdezte, a szeme a melleire siklott, elpirult, és szúrós szemmel nézett rá. "Ó, fogd be, Elijah" - válaszolta, forgatva a szemét. "Mi a baj? A nagy testvér nem gondoskodhat a drága kishúgáról?" - gúnyolódott. Szavai tiltott örömöt gyújtottak benne. "Megígérem, hogy jól fogok rád vigyázni... Csak mondd ki, Vörös..." - a lehelete megcsiklandozta a fülét, a szíve hevesen vert a mellkasában. Ellökte magától, próbálva nem észrevenni, hogy a mellkasa milyen érzés volt az ujjai alatt. Hihetetlenül nézett ki, szexibb, mint amire emlékezett, egy kicsit megnőtt? Több mint hat láb magas volt, és határozottan izmosabb volt, mint korábban. A bőre barna volt, és enyhe borosta borította az állát. Szaggatott farmerban, fehér pólóban, bőrdzsekiben és Nike edzőcipőben lezseren jól nézett ki. Ő volt a tipikus alfa hím - halálosan gyönyörű. "Ne légy seggfej, egyértelmű, hogy nem változtál." - mondta, szúrós szemmel nézve rá. Lelézett rá, finom illata volt... "Te viszont sokat változtál... Már kezdtem azt hinni, hogy az Instagram-bejegyzések mind photoshoppolva és szerkesztve vannak... egyértelműen nem..." - mondta, a szeme végigpásztázta az 5 láb 2 hüvelykes testét, és végignézte a formáit. Ő volt a kisebbik farkaslány, de neki tetszett. Próbálta nem időzni azon, ahogy a fekete felsője a mellkasán feszült, a kék skinny farmerrel és a fekete sarkú csizmával párosítva lezseren szexin nézett ki. Már nem nézett ki kislánynak - most egy forró szexi nővé nőtte ki magát. (Ebben biztos volt, nem volt vak, hogy tagadja.) Nem volt vak, és nem számított, hogy ki ő, nem tudta tagadni. "Ha végeztél a bosszantással, mehetünk? Nincs egész napom." - mondta, utat mutatva kifelé. Elijah vigyorogva követte, a szeme a fenekére esett, tényleg szépen kitöltötte. Az Instagramján csak szelfik vagy ételfotók voltak. A nyár biztosan szórakoztató lesz... Hamarosan elérték az autót, és kinyitotta a csomagtartót, kinyitva neki, ő bedobta a bőröndjét és a sporttáskáját, körbesétált az utasüléshez. "Várj, előbb én szállok be" - mondta. Felvonta a szemöldökét. "Mi? Betörted a másik ajtót?" "Nem, a parkolóhely szűk volt." - mondta, becsúszva és átmászva a vezetőülésre, mielőtt ő beszállt volna. Gazdag fehér virágillat töltötte meg az autót, az övé. "A parkolóhely jó volt, te parkoltál rosszul." - jegyezte meg, miközben beindította az autót. "Kapcsold be az övet" - mondta Scarlett, figyelmen kívül hagyva a megjegyzését. "Aggódsz értem?" - ugratta, vigyorogva, amikor szúrós szemmel nézett rá. "Nem, de ez az én autóm, tehát az én szabályaim." - mondta, miközben kitolatott a helyről, nagyon is tudatában volt a megfigyelésének. Figyelmen kívül hagyta őt, és nem kapcsolta be az övet, babrálva a lejátszási listájával. Hátradőlt, amikor elindult a Somo 'Or Nah' című száma. A szemét az úton tartotta, próbálva nem a dal szavaira koncentrálni. A szavak egy kicsit túl sokak voltak, és Elijah-val az autóban... A kép a fejében nem volt tisztességes... "Szóval miért küldtek el engem érted?" - kérdezte, ránézve a tüzes vörös hajú lányra. "Egy utolsó pillanatban megbeszélés jött közbe egy alfával, és tudod apu, a munka az első." - válaszolta, mire Elijah összevonta a szemöldökét. Bosszantotta, amikor az apját "apunak" hívta. "Érthető." - mondta, nem mutatva ki a bosszúságát. "Miért nem futottad le a hátralévő utat?" - kérdezte. A farkasa egyetértett vele. Bár ha volt egy farkasod, nem volt egy második hang a fejedben, érezhetted az érzelmeiket és érzékelhetted a véleményüket. Mint egy második lelkiismeret. "Poggyász, drágám" - mondta gúnyosan, mire a fiatal nő összevonta a szemöldökét. "És Jessica, elfoglalt a sütéssel?" "Igen, azt hittem, hogy ma nincs semmi dolga, de egy utolsó pillanatban jött egy rendelés, és ahogy mondják, mi értelme volt autót venni nekem, ha nem lehetek hasznos?" Elijah vigyorogva "Egyetértek, élősködő." - mondta, megbökve a fejét oldalról, mire ismét szúrós szemmel nézett rá. "Nem vagyok élősködő, hétvégenként segítek az étteremben... és egy szalonban is dolgozom..." - mondta, a szúrós pillantása elhalványult. Ezzel ellentétben Elijah, az okos, intelligens - a család büszkesége. Ő egy csalódás volt, szépségipari tanfolyamot végzett a főiskolán, majd jelentkezett egy helyi emberi szalonba. Ezzel a szülei nem voltak megelégedve, azt akarták, hogy szerezzen diplomát, mint Elijah, aki az alfa feladatai mellett üzleti diplomával is rendelkezett. "Király. Tetszik a hajad, jól áll." - mondta. Felnőve liláról kékre és rózsaszínre váltott, de ez volt a legvörösebb, amit valaha látott, és nagyon jól állt neki. "Köszi" - mondta gyanakodva. "Szóval éhes vagy? Álljunk meg egy benzinkútnál?" "Igen, álljunk meg, éhen halok, tudod, a repülőn lévő étel ehetetlen." - mondta, hátratolva az ülését, amennyire csak tudta, és kinyújtózva egy kicsit hosszú lábával. "Nem is olyan rossz." - mondta szórakozottan. Figyelte a táblákat, amelyek jelezték, hogy közeledik egy benzinkút. *Szerző megjegyzése: Köszönöm, hogy elolvastad, ha tetszett ez a fejezet, kérlek, írj egy megjegyzést a történet támogatásához!*