OLIVIA Furcsán és ismerősen egyaránt hatott újra itthon lenni. Minden szoba, ahová beléptem, nosztalgiával és élénk emlékekkel töltött el, amiket a nagymamámmal éltem át. A ház koszos volt és tele porral. A falak festésre, a padló pedig súrolásra szorult. Durván letöröltem a könnyeimet, miközben takarítottam. Eleget sírtam a temetőben; ideje volt cselekednem, nem sírnom. Kopogtak az ajtón, és kime