Szavakba nem lehetett önteni azt a fájdalmat, ami Estella kezében lüktetett, és azt a sérelmet, ami a lelkéből tört fel az esés után. Ösztönösen masszírozta apró kezét, szinte sírva fakadt.
Egy idő után felszívta az orrát, és feltápászkodott. Aztán kivett egy füzetet az asztalról, és írni kezdett bele.
A többi gyereket ez nem lepte meg. Mivel Estella néma volt, általában a füzetébe írva kommunikál
















