~Nadia~ Boldog csendre ébredtem, csak az ő lágy lélegzete borzolta a nyakam tövét. Mikor cseréltünk helyet? Kezei a hajam közé gabalyodtak, és az orra a nyakamhoz bújt, amikor megpróbáltam megmozdulni. Abban a pillanatban, ahogy megláttam az arcát, a szívem hevesebben kezdett verni, és elállt a lélegzetem. Alvó arca tele volt ártatlansággal, olyan gondtalannak tűnt. Csak bámultam őt. Bárcsak megál