Tizenkilencedik fejezet
•SCARLETT•
Pár perce érkeztünk az étterembe, és csendben ültünk, vártuk a pincért. Hirtelen egy ötletem támadt, és egy huncut mosoly jelent meg az arcomon, ahogy Alexanderre néztem, aki az asztal másik oldalán ült, teljesen mit sem sejtve a tervemről. Fogalma sem volt, mi vár rá.
– Miért nézel rám így? – kérdezte Alexander, rosszalló pillantást vetve rám.
– A következő tevé
















