Rosaline szemszögéből
– Mi a fogás? – kérdeztem rá, rá nézve, miközben az ő ételét rágcsáltam. Mosolygott, mielőtt azt mondta volna:
– Az egész idő alatt meg leszel kötözve – mondta, én pedig félrenyeltem az ételt. Köhögni kezdtem, ő pedig kuncogott, rám nézve.
Azonnal megragadtam a pohár vizet, és csendben legurítottam. Ő továbbra is mosolygott, és hirtelen ismét megérkezett a hölgy.
– Kérnek még
















