Vanessa Amint résnyire nyitom az ajtót, hogy kiléphessek a folyosóra és onnan beszéljek Carmellával, ő máris szélesre tárja, és egyszerűen beinvitálja magát. Megtántorodom az ajtó lendületétől, de hamar visszanyerem az egyensúlyomat, és felé fordulok. – Nem tudtál volna várni, amíg megengedem, hogy bejöjj? – Ugyan már! – forgatja a szemét. – Mintha bármihez is engedélyt kellene kérnem tőled. Bár t