– Az életem veled kezdődik, és veled is ér véget – suttogta, miközben átölelte a derekamat, és az arcát a nyakamba fúrta. – Szóval... ne halj meg. A hangját hallva azonnal kinyitottam a szemem; a lélegzetem egyenetlenül kapkodtam. Reuben... Kémlelve körbenéztem. Még mindig megkötözve tartottak fogva, akaratom ellenére. Ismét elájulhattam, bár nem tudtam, mennyi időre. Vajon leszállt már az éj? Kiu