Marcus Tágra nyílt a szemem a pofátlanságától és attól, hogy képtelen volt ésszerűtlennek lenni. Fintorogtam, összekulcsoltam a kezem, de ekkor nyöszörögni hallottam, és amikor odafordultam, sírt. Mi a franc? – Nézd, ez most nem… – nyeltem vissza, amit mondani akartam, és ránéztem. – Mi van ebben a noteszben? – Minden, ami róla megmaradt. Összehúztam a szemöldököm. – Kiről? – A nagymamámról – szip