Axel becsukta az ajtót, és figyelte, ahogy a sofőr beül a volán mögé.
– Én...
– Tudom, asszonyom. – A sofőr félbeszakította, mielőtt elárulhatta volna a címét, Rosa arca elvörösödött, ahogy visszahuppant a hideg bőrülésbe. Kétségtelenül azt gondolta, valami egynyári kaland, akit Axel felszedett.
– Nos, nem is az vagy? – csipogta a kis hang a fejében, Rosa nem tudta tagadni. Igaza volt, nem volt tö
![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=384&q=75)















