Kinyitva a szemét, Róza felnézett Axel arcára. Rámosolygott, csak egy apró, sejtelmes mosoly volt, de elég volt ahhoz, hogy a szíve szárnyalni kezdjen. "Szeretem, ahogy reagálsz rám. Ilyen féktelenül. Nem vagy olyan, mint a többi nő. A legtöbben visszafogják magukat, aggódnak amiatt, hogyan néznek ki, vagy csak azt teszik, amiről azt gondolják, hogy nekem tetszeni fog. De te... Te annyira más vagy