– Rosa, elfelejtetted a táskád – Allen az utolsó néhány métert is kényelmesen sétálta le mellé, és átnyújtotta neki. A szégyen megakadályozta Rosát abban, hogy a szemébe nézzen. Undorítóan viselkedett, és ő még mindig kedves és nagylelkű volt.
– Nézd, tudom, hogy ez furcsa neked. És sajnálom, amit Axelről mondtam. De szerinted feljöhetek megtisztálkodni?
Lepislogott a tönkrement nadrágjára, és ból
![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=384&q=75)















