Serenity elment Libertyhez. Benyitott, és látta, hogy a nővére már ébren van, a konyhában serénykedik. – Liberty! – Seren, megjöttél! Liberty kijött a konyhából, és örült a húga láttán. – Ettél már? Tésztát főzök. Kérsz belőle? – Köszi, nem. Reggeliztem. Már főztél? Mert ha nem, hoztam neked és Sonny-nak reggelit. – Még nem. Sonny tegnap este belázasodott, alig aludtam valamit, későn keltem. A sógorodnak kellett hoznia a reggelit a boltból. Nem volt tőle boldog. Azzal vádolt, hogy egész nap semmit sem csinálok, pedig én is megcsinálhattam volna a reggelijét, ha már csak a gyereket nézem. Liberty szíve összeszorult. Serenity forrt a dühtől a húga helyett. – Miért lett lázas Sonny? El kéne vinned orvoshoz, még akkor is, ha már nincs láza, hátha visszatér. Komolyan mondom! Nem hiszem el, hogy Hank még segíteni sem volt képes, sőt, még le is ordított téged, mikor Sonny beteg volt. – Hank még mindig ragaszkodik a külön kasszához, mióta elköltöztem, Liberty? Liberty leült a kanapéra, és kibontotta az ételt. Falni kezdett, miközben válaszolt: – Majd elviszem Sonny-t később. Igen, ragaszkodik a költségek megosztásához. Azt mondta, csak költöm a pénzt, ahelyett, hogy megkeresném. Megemlítette, hogy fogalmam sincs, mekkora nyomás nehezedik rá. A család részeként nekem is hozzá kéne járulnom a háztartási költségekhez. – Fogadok, hogy a húga tanította erre. A sógornőm képtelen távol tartani magát a dolgainktól, mióta összeházasodtunk. Hank régen olyan kedves volt hozzám, de a húga tönkretett mindent. Mielőtt beadta a felmondását, Liberty a pénzügyi vezetői pozícióig vitte. Jól megfizették. Liberty rengeteg mindent feladott a szerelemért és a házasságért, cserébe pedig csak gyűlöletet kapott a férje családjától. Liberty szinte csak a házra költött. A ruhákat is Serenity pénzéből vette. Vásárolni is csak ritkán ment, és kozmetikumokat még annál is ritkábban vett, mint ruhákat. A férje rokonai mégis felháborodtak, amikor Liberty új ruhát vagy kozmetikumot mert venni. Hiába magyarázta, hogy Serenity pénzéből vette, azzal érveltek, hogy az ajándék pénz a férjével közös vagyon, így nincs joga a saját szórakozására költeni. – Liberty, miért nem íratod be Sonny-t az óvodába? Akkor újra beindíthatnád a karriered, és legalább annyit kereshetnél, mint a férjed, ha nem többet. Serenity sajnálta a nővérét. Amíg egy fedél alatt élt a húgával és a családjával, Serenity minden házimunkát elvégzett, hogy segítsen neki. Most, hogy elköltözött, még több teher szakadt Liberty nyakába. – Hank azt mondta, várjuk meg, amíg Sonny három vagy négy éves lesz, mielőtt óvodába adjuk. – Liberty szívesen visszatért volna a munka világába. Ha más nem is, az autóhitel, a jelzálog és az idősgondozás terhe nyomasztotta a családot. Serenity összevonta a szemöldökét. Érezte, hogy Hank egyre rosszabbul bánik Libertyvel. Muszáj volt megkérdeznie: – Szerinted a sógorom összejött valakivel? Liberty meglepetten pillantott rá. – Nem hiszem. Tudom, mennyit keres. Nincs annyi pénze, hogy tartson egy szeretőt. – De egyre gorombább veled. Gondolnod kell a jövődre. Ne legyél egy félreértett, jövedelem nélküli anyuka otthon. Liberty elhallgatott egy pillanatra, majd megszólalt: – Majd meglátjuk. Ne aggódj miattam, Seren. Jól leszek. Te hogy vagy? Mikor jön haza a férjed az útról? – Még eltart egy darabig. Elfoglalt lehet, mert egy nagyvállalatnál dolgozik. Liberty részletesen érdeklődött Serenity új életéről. Megnyugodott, amikor látta, hogy a húga jól van. Miután Serenity egy kis időt töltött az unokaöccsével, Liberty sürgette, hogy menjen vissza a boltba. Miközben az elektromos biciklijével a könyvesbolt felé tartott, Serenity a nővére végtelen vitákkal teli életén merengett. Annyira el volt foglalva a gondolataival, hogy nem figyelt a környezetére, és majdnem egy autónak ütközött. A menekülési ösztöne bekapcsolt, Serenity félrehúzta a kormányt, és épphogy elkerülte az autót. Ugyanakkor a fékbe markolt. Az autó is csikorgó kerekekkel állt meg. Serenity rápillantott a kocsira. Egy Rolls Royce volt, egy luxuslimuzin! A Rolls Royce mögött egy sor ugyanolyan autó állt. A bennük ülők a luxuslimuzinban ülő személy testőrei lehettek. Wiltspoon egy metropolisz volt, a luxuslimuzinok nem számítottak ritkaságnak. Serenity bocsánatkérően intett a sofőrnek, majd beindította az elektromos biciklijét, és elsurrant. Eszébe sem jutott, hogy megvárja, míg leordítják a fejét. A sofőr a hátsó ülésen ülő, fekete ruhás férfi felé fordult. – Mr. Zachary, a felesége volt az. Zachary arca elsötétült. Látta, hogy Serenity majdnem nekiment az autójának. Láthatóan teljesen máshol járt. Hogy lehet valaki ennyire figyelmetlen a forgalomban? Talán meg akar halni?