Cassandra lassan ébredt fel az ajtó mögül hallatszó matatásra. A homlokát ráncolta, azon tűnődve, mi történik. Ha eléggé koncentrált, hallotta a beszélgetés egy részét...
– De... már két napja...
– Mondtam, hogy jól vannak! Csak hagyd itt. Megeszik, nem igaz? Gyere vissza később, és takarítsd el. Ne zavard őket, majd előjönnek, ha elég volt nekik.
– Ó... értem...
Cassandra sóhajtott, és odabújt Ka
















