26. FEJEZET
YRENE SZEMSZÖGÉBŐL
Olyan hosszan bámultam rá üres tekintettel, hogy le kellett hajolnia, és meg kellett fognia a kezem. Felsegített, és mielőtt észbe kaptam volna, már sodródtunk is a diákok tömegében, akik mind a táncparkettre igyekeztek.
Kaden megpörgetett, amint leértünk, és megbotlottam, amitől enyhén összehúzta a szemöldökét.
– Nem tudsz táncolni? – kérdezte, én pedig bevágtam a s
















