– Hogy érted, hogy nem tudod megtenni? – záporoztak a szavak a szájából. A férfi egyet, majd kettőt hátrált. Beletúrt a hajába, ugyanazzal a kezével, amellyel egy pillanattal ezelőtt a hasát simogatta, ahol a babájuk pihent. Végighúzta az arcán, frusztráltan nyögött. Ránézett, a szemei üresek, semmitmondóak voltak. – Nem tudom megtenni. Nem tudok az a férfi lenni, akire szükséged van. Már egyszer