A telt hólyagom ébreszt fel. Csendben kikelek az ágyból, nem akarom felkelteni Averyt, aki a mellettem lévő ágyon alszik. Hálás vagyok, hogy mélyen alszik. Nem akarom felébreszteni, tudom, hogy fáradt. Egy hosszú munkanap után a legkevésbé az kellett neki, hogy én panaszkodjak, és gyakorlatilag gyökerestül kiszakítsam őt, mert nem akarok olyan helyen lenni, ami Matthewra emlékeztet. Nem tudom miér