ARDEN
– Csak te vagy az – sóhajtottam.
Mindig te vagy az.
Öntudatlanul a homlokomat a mellkasának támasztottam, mély levegőt kifújva. Friss illata, a zuhogó esővel keveredve, még megnyugtatóbb volt a meglepő találkozásunk után.
– Miért viselkedsz úgy, mintha üldöznélek? – kérdezte.
Felnéztem rá, enyhe pillantást vetve rá, bár ebből hiányzott mindenféle harag. – Hibáztathatsz? – motyogtam. – Futott
















