Mintha meg sem hallotta volna, amit mondott, Lincoln meg sem mozdult. Még a robogó kosarába is benyúlt, és kivette a táskáját, turkálni kezdett benne, míg megtalálta a pénztárcáját.
Wanda arca vörösbe borult. Még mindig annak a csendes, nyávogó lábtörlőnek nézi, aki akkor volt?
Paff!
Az idő megállt, ahogy a hang elhallatszott.
Ezt a pofont... Már akkor oda kellett volna adnia neki, amikor dobta!
M
















