Trisztán
Éjszaka, mikor mindenki pihent, a tisztáson találtam magam, a csillagokat nézve és elmélkedve mindazon, amin keresztülmentünk. Hiányzott Zahara jelenléte mellettem, de megértettem, hogy szükséges megadni neki a teret, amire szüksége van.
Az éjszaka nyugodt és derűs volt, a hold fényesen ragyogott az égen. Zaj hallatszott az erdő másik oldaláról, és a szagáról felismertem, hogy Zahara az,
















