Zahara – Veled voltam, amikor történt – szólalt meg Vlagyimir, és visszahanyatlott a székébe. – Sok évvel ezelőtt az apád falkáját szolgáltam, kedves Zahara. Vlagyimir szavai a levegőben lógtak, és a zavarodottság elegye vett körül. Ha az, amit mond, igaz, akkor a valóságérzékelésem darabokra tört. Az apám létezése, akiről azt hittem, hogy halott, hirtelen újra felszínre került, új megvilágításba