Kristina szemszögéből Ez nevetséges. Nem kéne rá gondolnom. Összehúztam az orrom, ahogy a tükörben néztem magam. Justin. Beharaptam az alsó ajkam, megráztam a fejem, és bárcsak kitörölhetném a fülem mellől azokat a gyönyörű nyögéseket, amiket aznap hallottam. Szégyenkezve elfordítottam a tekintetem a tükörképemről. Sóhajtva átfésültem a hajam, és a táskámért nyúltam, hogy iskolába menjek. Ahogy az