Kaleb szemszögéből – Kaleb. Egy lágy érintés az arcomon megrezdített, az orrom rángatózott, mert valami csiklandozta a hegyét. Elhessegettem, és egy hatalmas, elnyújtott ásítást hallattam. A testem kimerült volt, és a szemhéjaim túlságosan nehezek ahhoz, hogy kinyissam őket, és megnézzem, ki próbál felébreszteni. – Édesem, ébredj fel. – A hang lágy és nagyon közel van. Anya. – Még öt percet – nyös