Lila szemszögéből:
– Mi a fenét képzeltek ti ketten?! – förmedt rám Connie.
Dühvel az arcán rohant felénk. Felugrottam, és igazgattam a topomat, ami ekkor már bőven a köldököm felett volt.
Egy pillanatnyi pánik fogott el, amiért rajtakaptak; a szívem vadul dobogott, és alig kaptam levegőt. Az arcom égett a helyzet okozta tiszta borzalomtól, és biztosan piros volt, mint egy alma.
Hátrahőköltem; szi
















