Elea magához tért az ájulásból, fájdalmasan érezte a derekát, ami rettenetesen sajgott. Pislogott, körbenézett a szobában, nem tudta, hol van. Balra-jobbra fordította a fejét, érezve a nyakmerevséget. A fényes fényre pillantott, ami arra utalt, hogy már dél van. Elea az ajtó felé ment, próbálta kinyitni, de zárva volt. Dördülve verte az ajtót, segítségért kiabált. Kopogás, kopogás, kopogás. – Segí