ARIA SZEMSZÖGÉBŐL
Ahogy Elodie és Eva belépnek a recepcióra, émelygés fut át rajtam, a gyomrom görcsbe rándul, mintha mindjárt kihánynám a lelkem. Hiába próbálom megőrizni a nyugalmamat, a belsőm háborgó tenger. A szívem vadul kalapál, mintha ki akarna ugrani a helyéről, elárulva a bennem dúló vihart.
Minden egyes lépésükkel úgy érzem, egyre nagyobb teher nehezedik rám, a félelem lassan megfojt. N
















