Ökölbe szorul a kezem, és remegni kezd, ahogy körbenézek, és rájövök, hogy a helyen minden férfi őt bámulja. Mohón nézik azt a dögös kis fenekét, és igazgatják magukat.
– Atyaúristen, tényleg Amarie gyereke? – mondja az egyik a barátjának, és csettint egyet. – Milyen szép lett.
– Jézusom, nem is viccelsz. Kár, hogy nem szegény, különben hat számjegyű összeget fizetnék egy menetért.
– Naná, haver.







![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=384&q=75)







![Nyers Vágyak [Vágyj Mélyen Utánam]](/_next/image?url=https%3A%2F%2Fcos.ficspire.com%2F2025%2F08%2F26%2F765e393b943340dbb6783beb0a0a4d88.jpg&w=128&q=75)
