Sabrina szemszögéből:
Sikolyom visszhangzott az üres börtönökben. A csend, ami utána következett, elárulta, hogy egyedül vagyok itt, nincsenek más rabok. A cellák sötétek voltak, és szörnyű szag terjengt a levegőben. Talán volt néhány gyertya távolabb, de nem elég ahhoz, hogy kézzelfogható fényt adjanak. A cellát, amibe dobtak, félelmetes sötétség nyelte el, amely mintha fizikai formát öltött voln
















