XANDER SZEMSZÖGÉBŐL
– Mosolyogsz.
– Nem, Nifra, nem mosolygok.
– De igen. Egész nap jó kedved van.
– Nem mosolygok. Nem az én stílusom.
– Van itt egy tükör.
Fölemeltem a fejem, és Nifrára néztem. Kitört a nevetés, az arca ragyogott a vidámságtól.
Örültem, hogy a jelenlétemben nevet. Most már nehezebb volt elrejteni a mosolyomat. – Nagyon vicces volt – mondtam, a fejemet rázva. – És nem, nem mosoly
















