Perry A tükörben visszanéző ember valaki teljesen új. Mindenhol fáj. Laura és a takarítócsapata alapos munkát végzett. Olyan helyeken is gyantáztak, ahol korábban sosem. A bőröm csillog az összes olajtól és szartól, amit rám kentek. Így kerültem a hideg padlóra, a tükrös mennyezetet nézve. – Perry – kopog az ajtón a Lycan Király. – Adj egy percet – nyögöm. – Silas itt van. – Ez azt jelenti nekem valamit? Ki a franc az a Silas? – A bétám – morog. Ez a fickó szereti a morgást. – Egy perc és kint leszek – dörzsölöm meg az arcom és felülök. A pulton lévő ruhákat nézem, és azon gondolkodom, hogy összekötöm őket, hogy kötelet csináljak. Szerintem az arany színű zuhanyrúd elég magas ahhoz, hogy most segítsen. Felhúzom a fekete harisnyát és a hosszú ujjú fekete felsőt. Felnyögök a kordbársony ruhától, aminek kantárjai vannak. – Komolyan? – forgatom a szemem és belebújok. Egy kicsit ficánkolnom kell, hogy felhúzzam a seggemre. Hátul keresztezem a pántokat, és becsatolom őket. Csak ekkor látom, hogy van fehérnemű is. Lenézek a hozzáillő szettre, és a mosogatóba nyomom, mielőtt kinyitom az ajtót. A Lycan Király egy kibaszott nagy ember. Majdnem hét láb magasnak kell lennie, mert én majdnem hat láb vagyok, és így is fölém magasodik. Persze, ennek van értelme. Laura és a többiek mind az én méretemben vagy annál magasabbak voltak. Kicsinek éreztem magam mellettük. Vicces, mert Red Woodban mindig én voltam a legmagasabb lány a teremben. A haja ugyanolyan érdekes, mint a szeme. Sötétszürke, majdnem fémes. A bőre barna, de van benne valami, ami ettől a hátborzongató ragyogástól látszik. A testfelépítése tökéletes. Ez a valami arra lett teremtve, hogy az a ragadozó legyen, amilyennek a lycanokat tartják. Kíváncsi vagyok, hogy néz ki lycan formában. Biztosan ijesztő. – Sokkal jobban nézel ki – – Remélem. Úgy érzem, mintha megnyúztak volna, majd visszavarrtak volna. Köszönöm ezt – – Szívesen – mondja, a vállam felett nézve. Visszanézek, majd felnézek rá, amikor a pulton lévő új fehérneműt bámulja. – Nem tetszik? – Túl csipkés – vonok vállat. Nem fogom elmondani neki, hogy nem vettem a fáradságot, hogy megnézzem, mi van. – Értettem – bólint. – Gyere. Bemutatlak a bétámnak. – Van alfád? – kérdezem. – Több mint kétszáz alfám van. Egyikük sem lenne boldog, ha nekem dolgozna itt. Nem olyanok vagyunk, mint a farkasok. A mi alfáink szeretnek dolgokat szétzúzni. Egy jó király nem tagadná meg tőlük ezt. Egy jó király. Majd meglátjuk, te nagyfiú. Silas az a nagy, sötét csokoládé színű férfi, aki ma reggel a dzsipbe kísért. Kicsit alacsonyabb, mint maga a király. A haja egyszerűen rövidre van nyírva, és gyönyörű, elektromos zöld szeme van. Akárcsak a királya, Silas is egy nagyon helyes férfi. Drága üzleti öltönyben van. – Ő Silas Jones. Sigh, ő Pernicious, ő lesz az új megbízott királynőnk – mutat be minket. – Perryt jobban szeretem. Senki sem hív Perniciousnek – mondom, és kinyújtom a kezem. Mosolyog és megfogja. A kezem olyan kicsinek tűnik az övében. – Hívhatsz Sigh-nak – bólint. – Hallottam, hogy jó vagy a pénzügyekben. – Helyes. Hallottam, hogy te is rendben vagy. – Ez túlzás – rázza a fejét. – Ismerkedjetek meg, Sigh. Nekem készületeket kell tennem. Mondd el neki, amit tudnia kell – mondja a Lycan Király, a telefonját nézve. – Add meg neki az adataimat, ha szüksége lenne rám. Mutasd meg neki a Vénet. – Igen, uram – egyezik bele Silas habozás nélkül. – Elfelejtesz valamit? – állítom meg. Megáll és megfordul, hogy szembenézzen velem. – Mit? – kérdezi követelőzően. – A nevem Perry. Ő Silas – mutatok a bétájára. – És te vagy? – Nem tudod a nevemet? – Fogalmam sem volt, ki vagy ma reggel előtt – vonok vállat. Silas összeszorítja az ajkait és elnéz. – Elég nagyképű dolog feltételezni, hogy mindenki tudja, ki vagy. – Nagyon tiszteletlen szád van, kisfarkas – morog. – Javítsd ki. Még mindig nem mondja meg a nevét, miközben elmegy. – Jonas Zachary Prince – tájékoztat Silas. – Soha nem gondoltam volna. Azt hiszem, még soha nem találkoztam Jonasszal. Végigvezet a falkaházon, körbevezet, hogy időt nyerjen, amíg valaki összeszedi, amire szükségem van. Ez a hely nem egy ház. Ez egy igazi kastély, és tudtam volna, ha elég jól vagyok ahhoz, hogy felnézzek rá, amikor megérkeztünk. Most, hogy ittam vizet, elektrolitokat és ettem. Sokkal jobban érzem magam, és megfelelően figyelem a környezetemet. A kastély egy hatalmas domboldalba van vájva vidéken. A szobámból kilátásom van az udvarra, de ez a kis kilátás nem adja vissza a hely nagyszerűségét. Tizenkét emeletnyi elegancia. A középkori stílusú épületet korszerűsítették. A falakat átépítették a hőmérséklet szabályozására. A viktoriánus bútorok színe emeletenként változik. Az első egy sötét erdőzöld árnyalat. Mindenhol hatalmas portrék vannak korábbi királyokról és királynőkről. Azt mondani, hogy ez a hely egy műalkotás, enyhe kifejezés. Ez a fickó egy igazi király. Egy kihalófélben lévő faj, amely egy olyan korszakban rekedt, ahol a hagyományokat a technológia és a mainstream társadalom elnyomja. Szegény gazember. Nem értem, hogy valaki hogyan juthatott be ide, hogy elérje a párját. Hol volt ő? Hol voltak az őrök? Ki volt a felelős a védelméért? Amikor a legfelső emeletre érünk, van egy teljesen lezárt rész, bútorokból és más furcsa csecsebecsékből álló barikáddal. – Mi az? – kérdezem, rámutatva. – Évszázados történelmet mutattam neked, és ez kelti fel a figyelmedet? – vigyorog Silas. – Úgy értem, ez az egyetlen hely az egész palotában, ami nincs lepolírozva – törlök fel egy ujjhegynyi port, hogy megmutassam neki. – Ez Lady Eva régi stúdiója. Művész volt. Ez minden, ami hozzá tartozott. Jonas mindent idehozatta, amit festett és faragott, hogy soha többé ne kelljen ránéznie. Te mit csináltál a párod holmijával? – Huh? Én um- felhalmoztam az alfa gyepén, és felgyújtottam. Régen ittam, ittam – néhány dolog úgy néz ki, mintha múzeumba tartozna. – Hogy ment az neked? – Nos, elloptam a teherautóját, és végigkergettek a városon. A hírekbe kerültem, mielőtt a teherautó összetört, és letartóztattak. Nem emeltek vádat. Csak egy pofont kaptam, és egy hónap közmunkát – – Gyújtogatás és autótolvajlás. Már rég kint lettél volna innen, mielőtt felgyújthattad volna azt a kertet. – Ez volt a célom, de a bűntudat nagyon erős érzelem. – Te egy nagyon gonosz ribanc vagy – nevet. – Fogalmad sincs, Silas. A legjobbtól tanultam. – A szüleidtől? – A páromtól.