Átléptem a falkaház ajtaját. Harley azóta sem hagyott nyugodni, amióta elhagytam a kórházat, de tudtam, hogy összpontosítanom kell, felkészülve arra, hogy apámmal beszéljek. Végigsétáltam az üres folyosókon, gyomrom már görcsben állt a beszélgetéstől, ami tudtam, hogy rám vár. Balra fordultam a folyosón, ami az irodákhoz vezet. Furcsa módon, a napszak ellenére is, nagyon kevés ember tartózkodik a