Bonnie és Jim csak egy futó pillantást váltottak, de a figyelmes Ivor ezt rögtön kiszúrta. – Tessék – nyitotta ki Ivor az autó ajtaját Bonnie-nak. – Köszönöm – csúszott be Bonnie az anyósülésre. Jim nézte, ahogy az autó elhajt a távolba. Nem vette le a szemét róluk, amíg teljesen el nem tűntek a látóhatárról. Floyd barátságosan a vállára támaszkodott, és azt mondta: – Jó, hogy ilyen gyors voltál.